https://www.facebook.com/949099288284150/

Kovács Péter Gábor - Építési Műszaki Ellenőr és Felelős Műszaki Vezető, Szigetszentmiklós (2026)

09/07/2026

Sziasztok!

Tűzkáros tetőszerkezet helyreállítása, amit szinte már szándékosan károkozásnak is lehetne minősíteni.
Sajnos számos hibával kellett szembesülnöm ezen a helyszínen, ahol a helyreállítás a fa anyag mészárlásába ment át.

Íme néhány a feltárt hibák közül:
- Korhadt, gombás faanyag teherhordó szerepben – az eredeti, tűzkáros szarufák egy részét bent hagyták. Elmondás alapján volt statikai szakvélemény a bennmaradható faanyagokról, de azt sajnos nem láttam.
A sárgás-vöröses elszíneződés jól látható a képeken – ez aktív gombásodás. Egy ilyen elem a töredékét sem képes átvinni a tervezett terhelésnek, ráadásul folyamatosan romlik az állaga.

- Taréjszelemen teljes hiánya – a szarufák felső vége tompán egymásnak van támasztva, szelemen nélkül. Ez azt jelenti, hogy hó- vagy szélteher hatására a gerinc lesüllyedhet, a szarufák szétcsúszhatnak. Alapvető szerkezeti elem hiányzik.

- Stafnifa az oszlop-szelemen találkozásnál – vékony fahulladék darabot tuszkoltak be kitöltőként a csomópontba. A csomópont teherbírása gyakorlatilag nulla, nem méretezhető.

- Oxidbitumenes szigetelőréteg teljes hiánya – minden fa-fal és fa-beton érintkezési ponton kötelező lenne. Enélkül a kapillárisán felszívódó nedvesség belülről indítja el a rothadást – ez évek múlva jön elő, de akkor már nagyon drágán javítható.

A szakvélemény minősítése: SÚLYOS HIÁNYOSSÁGOK – héjazat felrakása a hibák javítása előtt TILOS.

👇 Látjátok a további hiányosságokat? Pár hibát szándékosan kihagytam.
Írjátok be kommentbe – van még bőven!

📞 (70) 731 0678

30/06/2026

Sziasztok!

A képeken a Csepel-sziget sok részére jellemző erősen homokos talajt láthattok.
Nagyon száraz főleg ebben a perzselő melegben. Ezért itt nem csak a bejelölt humuszréteg eltávolítását kértem, - ennek fontosságáról előző posztomban olvashattok - hanem a kiásott sávalap fóliával való kibélelését is.
A beton egyik legfontosabb tényezője a v/c tényező (víz/cement tényező).
Ha ebbe az árokba simán be lett volna engedve a beton akkor a száraz meleg homok pillanatok alatt kiszívta volna belőle a víztartalom nagy részét, ezzel komoly betonminőség és szerkezeti romlást okozva. Nem játszódnak le azok a kémiai reakciók, amelyek a beton szilárdságát adják.
Az eredmény: porózusabb, repedékenyebb, vízre érzékenyebb szerkezet, amely nem éri el a tervezett teherbírást.

Homokos talajon ez a folyamat különösen gyors – percek alatt elveszíthet a beton annyi vizet, ami már döntő minőségi romlást okoz. A beton összetételének fontosságáról és tervezési érdekességeiről egy következő posztban írok majd.
Az erre a területre elegendő fólia pár ezer forintból megvan és mégis minőségi javulást és több milliós helyreállítási költség megtakarítását okozza.

Ti szoktatok fóliát használni ilyen esetben? Mit gondoltok erről a megoldásról?

Ha szeretnétek, hogy a házatok jó minőségben a jogszabályoknak megfelelően készüljön el, vagy csak egy vasátvételben szeretnétek segítséget kérni, keressetek bizalommal.
(70) 731 0678

26/06/2026

Sziasztok!

Az elmúlt időben sajnos nagyon megcsappant a bejegyzéseim száma.
Hogy egy kicsit felrázzalak titeket, egy interaktív poszttal készültem.
Felteszem ezt a 3 képet és várom az észrevételeket, hogy milyen hibákat találtok és azok a hibák milyen következményekkel járhatnak.
Ha sikeres lesz a poszt, akkor több ilyet is fogok csinálni heti/havi szinten!
Szép hétvégét és kitartást a péntekhez!

Ha vannak hasonló képeitek amit szeretnétek, hogy megvitassunk vagy tanácsot kérnétek küldjétek át privátban és feltöltöm közülük a legjobbakat/legérdekesebbeket.

03/03/2026

Sziasztok!

Műszaki ellenőrként rengeteg építkezésen látom ezt a klasszikus hibát, aminek javítása később sok-sok millióba kerülhet.

Az első képeken egy friss kivitelezés: a sávalap szépen ki van ásva, a vasalás a helyén – de a lemez alatti talajból a humusz (az a sötét, szervesanyag-dús felső réteg) bent maradt.

Ezt csak akkor tudnánk ideiglenes bennmaradó zsaluként figyelembe venni, ha a vasbeton lemez födémként lett volna méretezve.

A sávalapot így ki lehet betonozni, mert annak a kialakítása szakszerű, teherhordó talajra támaszkodik, és stabil lesz – a lemez alatti humuszos réteget ráér utána leszedni, csak ne felejtsék el!

Szerencsére itt egy nagyon korrekt kivitelezővel dolgoztat a Megbízó: megértette a problémát és a következményeit, ezért készséggel javítja az észrevételeket.

Az utolsó képeken egy másik ház, ahol már megtörtént a baj: a humuszos réteg bent maradt, idővel lebomlott, a föld megsüllyedt a lemez alatt – látjátok a lyukakat, üregeket és a süllyedést?
A falak szanaszét repedtek, a szennyvíz vezeték szétcsúszott, kontrás lejtése lett, a ház vizesedni kezdett és a tulajdonosoknak milliókat kellett költeni az injektálásra. Az éles szeműek bizonyára már észrevették, hogy a vasháló struktúrája is látszik rozsdásodás végett. Ennek oka, hogy nem tartották be a betontakarásra vonatkozó előírásokat és a vashálót csak rátették a talajra, távtartók beépítése nélkül.
Ezeken kívül az nyílászárók szorulhatnak, nagyobb szerkezeti károk is kialakulhatnak.

A javítási költségek bőven 5-10 millió Ft fölé tudnak kúszni, plusz hónapokig tartó bontás és felfordulás várható.
Láttam már olyan esetet, ahol a nappali padlója 5-10 cm-t süllyedt, és a család költözni kényszerült.

Ezt a hibát még az alapozás előtt kiszúrható – és elkerülhető.
Egyszerűen le kell termelni a humuszt és helyére stabil, tömörített talajt tenni, amit általában a kivitelezési terveken vagy műszaki leírásokban jeleznek is.

Egy ilyen javítás most néhány óra földmunka.
Később viszont sok milliós és hosszú javítási munkálatokat is okozhat.

Amennyiben építkezel és nem vagy szakember mindenképp javaslom műszaki ellenőr megbízását az ilyen jellegű problémák elkerülése végett.

Te mit gondolsz, mennyire figyelnek ezekre a részletekre a gyakorlatban?

Nektek is van hasonlóan durva tapasztalatotok vagy fotótok egy elrontott munkáról? Meséljétek el kommentben, vagy tegyetek be egy képet – tanuljunk egymás hibáiból!

Ötleteket és kéréseket is szívesen várok: miről írjak a következő posztomban? Mi az a műszaki kérdés, ami leginkább aggaszt titeket az építkezésen?

Köszönöm, hogy elolvastátok.

24/02/2026

Sziasztok!

A következő hiba posztom egy igazi krimi! 🕵️‍♂️

A hibás kivitelezés, ami lassú méregként betegítette a családot!

Ma nem egy „szép” építkezést mutatok, hanem egy olyat, ahol a hanyagság és a szaktudás hiánya brutális rombolásba torkollott. Műszaki ellenőrként gyakran hívnak akkor, amikor már nagy a baj. Ez a poszt egy igazi tanmese arról, miért nem szabad „okosba” megoldani a csomópontokat.

Az első jelek:
Egy fiatal család költözött be álmai otthonába. Néha az ablak alatt egy kis sötétebb foltot véltek felfedezni. "Először csak párának tűnt", de a foltok egyre nőttek, és megjelent a dohos szag.

⚠️ Ez nem csak esztétika!
A fekete penész (Stachybotrys) belélegzése erősen toxikus: krónikus légzőszervi panaszokat, asztmát és súlyos allergiás reakciókat okozhat, különösen gyermekeknél. Ez egy láthatatlan méreg a lakásban, amit nem szabad félvállról venni!

🔍 Hiba feltárás
Egyértelműen látszott, hogy ez egy nagyobb mennyiségű vízből adódó probléma, a talajviszonyok kizárták, hogy talajvízről beszéljünk. Illetve a lokáció is mindenhol az ablak alatti részen volt. Ennek következtében a külső oldali párkány csomópontot kezdtem el vizsgálni.

A gyanúm beigazolódott. Rátettem a vízmértéket a párkányra.
A buborék nem hazudik: a párkány befelé lejtett. Minden egyes esőnél a vizet nem elvezette a faltól, hanem egyenesen belegyűjtötte az ablakkeret alá, be a falba.

A "fekete lyuk":
A párkány alatt látottak igazi kókány munkát igazoltak vissza. Amit láttam, az szakmai bűncselekmény: hiányzó vízzárás, összecsapott, lezáratlan purhab, folytonos XPS helyett, EPS hőszigetelő darabkák, a tokrögzítő csavar mindenféle funkció nélkül. Egy autópályát építettek a víznek és a hidegnek a ház belsejébe.

🛠️ A javítás folyamata – Azaz miért került ez százezrekbe?
Itt már nem segített a szép szó vagy egy kis festék. A fal szerkezete annyira átázott, hogy a penész már a tégla pórusaiban élt.

A kálvária lépései:
✅ 1. bontás: A lakott szobákban, a gyerekágy mellett a tégláig le kellett szedni a ragasztott gipszkarton vakolatot és el kellett távolítani a fertőzött anyagokat.
✅ 2. Vegyszeres mentesítés: A téglafalat speciális gombaölővel és mélyalapozóval kellett kezelni, majd hetekig szárítani ipari gépekkel.
✅ 3. A hiba forrásának megszüntetése: Kívülről le kellett bontani a párkányt, ki kellett takarítani a kókányolt szigetelést, és megfelelő vízzáró szalagokkal és kifelé lejtő párkánnyal újraépíteni a csomópontot. A hőszigetelést természetesen XPS-re cserélni.
✅ 4. Újjáépítés: Új vakolás, glettelés és festés – azaz mindent elölről.

💰 A végelszámolás: Ami a kivitelezőnek az építéskor plusz 1 óra munka és 15.000 Ft anyag lett volna, az a tulajdonosnak most több százezer forintjába, napokig tartó koszba és mérhetetlen idegeskedésbe került.

⚖️ Konzekvencia:
A képeken látható pogácsás ragasztás (ahol a penész pont a ragasztási pontokon ütött át) bizonyítja: a hőhíd nem játék. A víz és a hideg mindig megtalálja a legkisebb rést is.

Ne hagyd, hogy nálad is így fejeződjön be a történet! A műszaki ellenőr nem azért van ott, hogy akadékoskodjon, hanem hogy megvédjen ettől a pusztítástól és plusz költségektől, pereskedéstől.
Egy ekkora javítás árából sok havi műszaki ellenőri díj belefér.
ME alkalmazása egy befektetés és nem csak a hibáktól, hanem sok ősz hajszáltól is megkímél.

👇 Volt nálatok is hasonló "rejtett" hiba? Mit léptetek? Írjátok meg, tanuljunk egymás eseteiből!

Köszönöm.

Amennyiben műszaki ellenőrre van szükséged, várom hívásod.

21/02/2026

🏛️Múlt vs. 🚀Jövő a fürdőszobában
Tadelakt vagy Nano-bevonat?

Sziasztok, ebben a posztban egyszerre hozok egy régi és egy új technológiát a fürdőszobába, megvizsgálva, előnyüket és hátrányukat.

Műszaki ellenőrként gyakran látom, hogy a vizesedés és a penész a legnagyobb ellenség a fürdőszobákban. Bár ezek az anyagok kiváló fegyverek a penész ellen, azért hangsúlyozom: a megfelelő gépészeti szellőzés és a hőhidak megszüntetése az alap.
Ezek a bevonatok a 'finomhangolást' jelentik, amikkel a kritikus helyeken is biztonságban tarthatjuk az épületet.

Ma két olyan megoldást hoztam, amik között több mint 1000 év van, mégis ugyanazt tudják: tökéletes vízhatlanságot biztosítanak.

Vessük össze a marokkói Tadelaktot és a High-tech szuperhidrofób bevonatokat!

🏛️ A MÚLT:

Tadelakt (A mész művészete)Ez egy mészalapú vakolat Marokkóból, amit folyami kővel tömörítenek és olívaszappannal kezelnek le.

Műszaki tartalom: A mész és a szappan kémiai reakcióba lép, ami egy teljesen vízhatlan, mégis lélegző, kőkemény felületet ad.

Előny: Természetes fertőtlenítő (nincs penész!), antisztatikus és nincsenek fugák. Örök élet, ha vigyáznak rá.

Hátrány: Rendkívül munkaigényes. Egy fürdő elkészítése napokig tart, és igazi művész kell hozzá, magunknak bátor vállalkozás megcsinálni. Sérülés esetén nehéz javítani.
Költség: 💰💰💰💰 Általában nagyon drága, hisz már alig találni rá kivitelezőt, már-már kihalt technológia országunkban.

🚀 A JÖVŐ:

Szuperhidrofób Nano-bevonat

Olyan folyékony üveg- vagy kerámia alapú permet, ami molekuláris szinten tapad a felületre.

Műszaki tartalom: "Lótusz-effektus". A felület érdessége nano-szinten olyan, hogy a vízcsepp nem tud megtapadni rajta, egyszerűen lepereg, magával víve a koszt is.

Előny: Bármilyen felületre felvihető (betonra, fára, fémre). Öntisztuló, vegyszerálló és láthatatlan védelmet ad.

Hátrány: Sérülékeny a fizikai kopással szemben (pl. súrolás). 5-10 évente újra kell kenni/fújni.

Költség: 💰💰 Maga az anyag drágább, de a felhordás gyors, így a munkadíj alacsonyabb.

⚖️ ÖSSZEHASONLÍTÁS

💧 Vízállóság
Tadelakt: Teljes (kémiai zárás, a mész és szappan reakciója miatt).
Nano-páncél: Extrém (fizikai taszítás, a vízcseppeknek esélyük sincs megtapadni).

🌬️ Páratechnika:
Tadelakt: Kiválóan lélegzik (természetes páraszabályozó).
Nano-páncél: Zárt, víztaszító réteg.

🧼 Karbantartás:
Tadelakt: Időszakos szappanos ápolást igényel.
Nano-páncél: 5-10 évente egy gyors újrafújás javasolt.

🎨 Stílus és Megjelenés:
Tadelakt: Organikus, selyemfényű, rusztikus luxus.
Nano-páncél: Modern, láthatatlan védelem (megőrzi az eredeti felület képét).

Csak az ízléseden múlik, hogy melyiket választod.

Ha egy műemléki vagy öko-házat építesz, a Tadelakt a befutó: értéket és karaktert ad.
Ha viszont egy modern, minimalista fürdőt szeretnél, ahol a felületet akarod megvédeni a víztől anélkül, hogy eltakarnád, a Nano-bevonat a te barátod.

Személy szerint a tadelaktot választanám és Te?
A hagyományos kézműves megoldást vagy a sci-fi technológiát?

Amennyiben bármelyik készült nálad, vagy készítettél, töltsd fel kommentbe, vagy csak meséld el a tapasztalatod! 👇

Köszönöm.

A következő posztban - kedden - egy kivitelezési hibát mutatok be.

Amennyiben elbizonytalanodtál, hogy jól dolgozik-e a kivitelező, vagy az elejétől fogva kézben akarod tartani az építkezés szakszerűségét, akkor keress bizalommal.

16/02/2026

Nem látod a fától az erdőt? Már ez is megdőlni látszik!
Itt az átlátszó fa, ami rengeteg pozitív tulajdonsággal rendelkezik.

Sziasztok!

A következő pár posztom nem a kivitelezési hibákról fog szólni, hanem néhány új és régi, de már nem túl népszerű viszont annál praktikusabb építőanyagot fogok bemutatni.

Kezdjük a fent említett átlátszó fával, ami potenciális jelentkező a jövő építőanyagára.

Mi ez?
Az ötlet még 1992-ben merült fel Siegfried Fink német botanikus munkája nyomán, aki a fa szerkezetét akarta vizsgálni, de az igazi áttörést 2015 körül a svéd KTH Royal Institute of Technology és az amerikai University of Maryland kutatói hozták.

Hogyan készül?

Kémiailag kivonják a fából a lignint (ami a barna színét adja), a megmaradt "sejtvázat" pedig átlátszó polimerrel (pl. epoxi) töltik ki. Az eredmény: egy olyan anyag, ami megtartja a fa erezetét, de át lehet látni rajta. Módszer: főzés vegyszerekben, majd polimerrel töltés – ma fenntarthatóbb verziók UV-fénnyel és hidrogén-peroxiddal.

Miért jobb, mint az üveg?

Erősebb: Akár 3-szor erősebb a plexinél, és 10-szer erősebb az üvegnél. Ráadásul nem törik szilánkosra.

Mégis könnyű: Fajsúlya csupán 0,65 g/cm³ míg az üvegé ~ 2,4–2,8 g/cm³.

Jobban szigetel: Akár 5x jobban hőszigetel, mint az üveg.
Üveg hővezetési tényezője (λ) = 1,0-1,1 W/mK
Átlátszó fa λ = 0,19 - 0,24 W/mK.
A fa rostszerkezete és a polimer elegye gátolja a hőáramlást.

Az átlátszó fa szinte törhetetlen – képzeld el, ha egy ablak nem törik szét balesetnél, de biztosan nem szilánkosra!
Lehet színváltó (elektrokróm), lumineszcens (világít sötétben), mivel olcsó és megújuló.
Átlátszó hordozórétegként vizsgálják napelemes alkalmazásokban.
Balsa fából készül leggyakrabban, ami könnyű és porózus, de más fafajták is beválnak.
Egy tanulmány szerint épületekben használva akár 30%-kal csökkentheti a fűtési költségeket.

És a legjobb: teljesen megújuló, citrus hulladékból készülhet a polimer része – igazi zöld innováció!
Előállítása kevésbé terheli a környezetet, mint a műanyagoké vagy az üvegeké.

Hol tart most a kutatás?

Olcsóbb gyártás: Dán kutatók idén januárban publikáltak egy módszert, amivel növelhető a faanyag aránya és csökkenthető a polimerek mennyisége, ezzel olcsóbbá és zöldebbé téve a gyártást.

"Okos" változat: Dél-koreai kutatók olyan verziót mutattak be, ami a hőmérséklettől függően változtatja az átlátszóságát.

Környezetbarát verzió: Már kísérleteznek tojásfehérje és rizs alapú "ragasztókkal" a mérgező epoxi helyett.

💰 Ár?
Egyelőre nincs a boltok polcain, laboratóriumi fejlesztés alatt áll, viszont mindenképp érdemes figyelemmel követni a folyamatot!

Ti mit gondoltok? Beépítenétek ilyen ablakokat? Vagy hova használnátok? Írjátok meg kommentbe!

Ha érdekesnek találtad, segíts egy megosztással, hogy másokat is elérjen.

Köszönöm, hogy elolvastad.

28/01/2026

Sziasztok,

Ahogy ígértem néhány pontba összeszedtem, mit tudtok laikusként is ellenőrizni egy falazási munka során:

• Kötési szabályok be tartása:
A függőleges fugáknak eltolva kell lenniük, soha nem lehet egymás felett! Feles eltolásra kell törekedni.
Habarcságy vastagsága 8-15 mm között legyen.

• Tisztaság:
A poros téglafelületre nem tapad a habarcs.
• Vízszintes és függőleges ellenőrzése:
Ha a fal „hasas” vagy dől.
Ezt egy egyszerű zsinórral és vízmértékkel ellenőrizni lehet.

• Hézagok a függőleges nútféderes csatlakozásnál:
A modern téglák egymásba kapaszkodnak (nútféder). Ha itt 2-3 mm-nél nagyobb rés van, ott a fal "átlát", és a hőszigetelés ellenére is huzatos lehet a szerkezet.

• Vízszintes szigetelés megléte:
Az első sor tégla alatt ott kell lennie a bitumenes vízszigetelő lemeznek (vagy egyéb gátnak). Ha ez kimarad vagy sérült, a fal alulról fog felvizesedni.

• Nyílások méretpontossága:
Egy egyszerű mérőszalaggal ellenőrizd, hogy az ablaknyílások egyformák-e alul és felül. Nyílászáró beépítésnél ez egy kiemelt tényező!

Fontos a kivitelezővel a jó viszony, de a kívánt minőség fontosabb. Ne félj kérdezni a kőművestől: ha érti a szakmáját, el fogja tudni magyarázni, mi miért történik. Ha csak „20 éve így csináljuk, sose volt baj” a válasz, az legyen gyanús!

24/01/2026

Sziasztok!

Az alábbi posztban egy összességében szép, de mégis javítandó falazatot mutatok be nektek.
Kezdjük a pozitívumokkal.
A függőleges fugák feles eltolásba vannak és a falak is egyenesek. A falazási kép összességében kifejezetten szépnek mondható.
DE, akkor térjünk rá a hibákra.

1. Sarokkialakításnál figyelmen kívül hagyták a gyártói előírásokat:
A saroknál nem feles téglával indítottak, hanem egy 30 cm-es falazóblokk mellé illesztettek egy 38 cm-es téglát, és a belső oldalon keletkező kb. 5 cm-es differenciát falazóhabarccsal töltötték ki. (A helyes csomóponti kialakításról is csatoltam a Wienerberger alkalmazástechnikai leírásából egy képet)

Miért baj?
Ez a csomópont alapvetően egy geometriai hőhíd, ezt tovább gyengíti a belső oldali 5cm-es habarcskitöltés. Ezen a ponton intenzívebb hőveszteség lép fel, ami növeli a fűtési költségeket és kondenzációt okozhat, vezetve penész kialakulásához vagy fal nedvesedéséhez.
Szerkezetileg is gyengébb: a habarccsal kitöltött rész nem biztosít egyenletes terheléselosztást, és nem is méretezték ilyen jellegű terhek felvételére így repedések, mozgások alakulhatnak ki.

2. Egyenetlen habarcságyazat:
Az egyik sornál a habarcs vastagsága bő 3 cm, míg a másiknál még az 5 mm-t se éri el.

Miért baj?
• Egyenetlen teherátadás:
Az egyenetlen vastagság miatt a terhelés nem oszlik el egyformán a fal teljes felületén, ami lokális túlterheléseket okozhat, gyengítve a szerkezet integritását.
• Feszültségek a faltestben:
A habarcs vastagságkülönbségek belső feszültségeket generálnak a falban, különösen hőmérséklet változások, mechanikai igénybevételek vagy habarcs zsugorodás hatására, ami idővel mikrorepedéseket eredményezhet.
• A fal hőszigetelése és akusztikai viselkedése romlik:
Az eltérő vastagságú habarcságyazat megszünteti a falazat anyagának homogenitását; a túl vastag, akár 3 cm habarcsréteg lényegesen rosszabb hőszigetelő képességgel rendelkezik, mint maga a falazóelem, ezért helyi hőhidak alakulnak ki, amelyek mentén megnő a hőveszteség, lehűlhet a belső felület, illetve akusztikai szempontból is jóval kedvezőtlenebb, jobban bevezetik a lég- és testhangokat is. Az előírt 8 mm alatti, habarcsréteg nem biztosít megfelelő felületi kapcsolatot az elemek között.
• Az MSZ EN 1996-1-1 a habarcsra vonatkozó előírások nem teljesülnek.
Ez a szabvány előírja a habarcságyazat minimális és maximális vastagságát (~8-15 mm), és az egyenetlen alkalmazás megsérti ezeket, ami garanciális problémákat vonhat maga után.

Hamarosan közzé teszek egy posztot, ahol pontokba szedem miket tudtok ellenőrizni laikusként egy falazási folyamat során.

Amennyiben építkezel és úgy érzed segítségedre válna egy műszaki ellenőr aki biztosítja, hogy azt a minőséget kapd a pénzedért, amit kifizettél, keress bátran!
Telefonon H-P 8:00 - 19:30, Szo-V 9:30 - 18:00-ig vagyok elérhető.

Elérhetőségeimet megtalálod az oldalamon.
+36 (70) 731 0678)
[email protected]

Főleg Pest megyében és Pest megye déli részének vonzáskörzetében tudok segíteni.

20/01/2026

Bontás lett!

Amit se a kivitelező, se a megrendelő, se pedig a ME nem szeretne, de ebben az esetben elkerülhetetlen volt... Bontani kellett a képen látható kivitelezésből szinte mindent, pedig másnap délutánra már megrendelték a betont.
Több kritikus hiba is észrevehető a képen.
Talán a legelső, ami szembe tűnik, az ágyazat minősége.
Generálkivitelező jelezte, hogy többször is végig tömörítette a területet.
16-32-es mosott kulé kavics sajnos nem ágyazatba való👎
Nem tömöríthető, nem szintezhető, egyszerűen nem erre való.
A képeken látható, hogy a réteg vastagság se elengedő, épp hogy meg volt "hintve".
Az alaplemeznek egy sík, jól tömörített, teherviselő ágyazatra van szüksége. (Hacsak nem födémként került méretezésre, de ezt majd máskor)
Itt viszont nincs vége a történetnek, ugyanis a képen látható alaplemez alatti gépészeti szereléseket is teljesen visszabontattam, ennek okai:
- A legtöbb felállás szürke KA-EM PVC csőből készült, amit TILOS talajba helyezni, ez beltérre lett kitalálva. Jelen esetben még a gerinc is ezzel készült. Talajba csak az erre a célra gyártott cső elhelyezése megengedett. (pl.: KG PVC)
- A gerincvezetékek nem kerültek elég mélyre, és homokágyat se kaptak.
- A függőleges felállások 90°-os idomokkal csatlakoznak a gerinchez, ami elfogadott, de nem javasolt. Lehetőség szerint 2db 45fokos idomra kell törekedni
- A haszoncsövek körül nincs védőcső
- A teljes lefolyó rendszert az alaplemez alatt került megszerelésre, pedig a 110-es átmérőnél kisebb keresztmetszetű csöveket, a padló hőszigetelő rétegében szükséges elvezetni.

Még nagyon sokat lehetne erről a képről és a fellelhető hibákról beszélni.

Szerencsére időben jeleztem a problémákat és vállalkozó javította ezeket. Belegondolni is rossz, hogy milyen károk keletkezhettek volna.
Egy idő után, kétségkívül dugulás, szivárgás keletkezett volna a rendszerben - a fenti tényezők együttállása miatt - aminek a javítása horribilis összegekbe került volna, hisz minden az alaplemez alatt van.

Itt még volt lehetőség a javításra.

Ha szükségét érzi az építkezésén segítségnek vagy kérdése van, keressen elérhetőségeim bármelyikén.

Kovács Péter Gábor - Építési Műszaki Ellenőr és Felelős Műszaki Vezető

09/07/2026

30/06/2026

26/06/2026

03/03/2026

24/02/2026

21/02/2026

16/02/2026

28/01/2026

24/01/2026

20/01/2026

Cím

Weboldal

Értesítések

Parancsikonok

Megosztás

Kategória