07/04/2026
A 2026-os évre, az ajánlott minimális építőipari óradíj: 6.764. Ft/óra. Nettóban. Ez 2025 óta nem változott, ezért mindig a legutóbb hatályos 44/2024. (XII. 20.) ÉKM rendelet határozza meg.
Mit jelent ez?
A minimális rezsióradíj az építőipari tevékenységek során a munkaerő költségének alapszintjét jelöli, amelyet a közbeszerzéseknél és a vállalkozói szerződéseknél egyaránt figyelembe kell venni.
Tehát, ahhoz, hogy a verseny egészséges legyen, és ne legyenek kóklerek, akik bejelentés nélkül, feketén a legolcsóbb árat adják, ennél kisebb óradíjat nem javasolnak.
Az a munkás, aki egy építkezésen a sittet hordja, ennél kisebb órabérben nem érdemes foglalkoztatni, hogy haszon is legyen a munkán.
A szakmunkáról még nem is esett szó.
Az aktuális 2026-os évre vonatkozó bruttó óradíj közelebb van a 10.000-15.000 Ft / óra sávhoz.
Akinek pedig ez soknak tűnik, javaslom próbálja ki a vállalkozói létformát, csinája meg a szükséges képzéseket, gyakoroljon, szerezze be a szükséges szerszámokat, szabványokat, vállaljon felelősséget és garanciát a munkájára -amit nem mellesleg gondatlanságból, foglalkozás körében elkövetett emberölés kísérlete miatt is elővehetnek- , alkalmazkodjon a vevő változó igényeihez, fizesse ki a minum 2 kamarai tagdíjat-ami kötelező, fizesse ki a kivitelezői felelősségbiztosítást-ami szintén kötelező, fizesse be a helyi iparűzési adót, aztán utána beszéljünk róla, hogy mennyi is az annyi.
Nem mindenki engem keres, széles az a réteg, akinek egyetlen dolog a fontos, a minél alacsonyabb ár.
Nekik mindig azt javaslom, kérjenek be több árajánlatot, és válasszák a legolcsóbbat, dolgoztassák a legolcsóbbat. Nem kell meglepődni ha nem kapsz tőle számlát, majd ha probléma van, nem éred el többé.
Tessék választani.
Villanyszerelői munkát nem lehet négyzetméterben árazni, nem vagyunk festők.
Érdekes, hogy Veszprém megyében az átlag munka ár drágább mint Pesten, sőt Pestet még Komárom-Esztergom megye is lekörözi.
Nőtt a szakemberhiány az építőiparban, de a villanyszerelők kezdik meg a munkát a leggyorsabban
Átlagosan 56 napot kell várni egy kivitelezőre Magyarországon, ami három nappal több, mint egy évvel korábban. A szakipari munkák átlagos díja alig változott, 9596 forint négyzetméterenként. Az állami otthonfelújítási és otthonteremtési támogatások a szakemberek több mint felének hoztak megrendelést az elmúlt hat hónapban. A felmérés szerint a szakemberek hangulata és várakozásai javultak, ugyanakkor az iráni háború hatásai kedvezőtlenül befolyásolják a kilátásokat.
Bár a várakozási idő három nappal nőtt, a 56 napos átlag még mindig elfogadható, nagyjából ennyi idő kell ahhoz, hogy egy szakember új munkát el tudjon vállalni. A szakemberhiány ugyanakkor jelentősen eltér az ország egyes részei között, amit elsősorban a beruházások területi koncentrációja és az egyes térségek munkaerő-kínálata magyaráz – derül ki a Mapei Kft. építőipari szakemberek körében végzett nagymintás országos kutatásából.
A leghosszabb várakozási idő a Dél-Alföldön tapasztalható, ahol átlagosan 65 napot kell várni egy kivitelezőre, még az Észak-Alföldön átlagosan 49 napot kell várni a munkakezdésre, különösen Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében tudnak gyorsabban kezdeni a kivitelezők.
Szakmacsoportok szerint szintén jelentős különbségek látszanak a vállalási időkben. A leghosszabb várakozási idő továbbra is a generálkivitelezőknél jellemző, ahol átlagosan 63 napot kell várni a munkakezdésre. Hasonlóan hosszú a vállalási idő a burkolóknál (60 nap) és a kőműveseknél (59 nap), valamint az épületszigetelők esetében (57 nap). A középmezőnyben találhatók a bádogosok (54 nap), a festők (47 nap) és az ácsok (46 nap). A legrövidebb vállalási idő az épületgépészeti szakmákban jellemző: az épületgépészeknél átlagosan 44 nap, a víz- és gázszerelőknél 43 nap, míg a leggyorsabbak a villanyszerelők, náluk mindössze 39 nap a jellemző vállalási idő.
A projektek mérete ugyancsak erősen befolyásolja a kivitelezés kezdetét: nagyberuházásoknál átlagosan 63 napot, közepes beruházásoknál 62 napot kell várni a munkakezdésre, míg kisebb munkáknál 52 nap, apró javításoknál pedig 43 nap az átlagos vállalási idő.
Északon és a Dunántúlon drágább, az Alföldön olcsóbb a kivitelezés
A munkadíjak ugyanakkor alig változtak az elmúlt évben. A szakipari munkák átlagos díja 2026 februárjában 9 596 forint volt négyzetméterenként, ami mindössze 1 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A regionális adatok azonban jelentős különbségeket mutatnak, több mint 3500 forintos különbség van az ország legdrágább és legolcsóbb vármegyéje között. A különbségek hátterében elsősorban a gazdasági fejlettség, a beruházások koncentrációja és a fizetőképes kereslet eltérései állnak: azokban a régiókban, ahol több építési projekt zajlik és nagyobb a kereslet a kivitelezők iránt, a munkadíjak is jellemzően magasabb szinten alakulnak.
A legmagasabb átlagos munkadíj a Közép-Dunántúlon jellemző, ahol 10 402 Ft/m² az átlagos kivitelezési díj. Szintén az országos átlag felett alakulnak az árak Budapesten (10 072 Ft/m²) és Közép-Magyarországon (9 893 Ft/m²). A legalacsonyabb árak az Alföldön jellemzők. Észak-Alföldön 8 532 Ft, míg Dél-Alföldön 8 824 Ft az átlagos munkadíj négyzetméterenként.
Megyei bontásban még nagyobb különbségek látszanak. A legmagasabb munkadíj Veszprém vármegyében figyelhető meg, ahol átlagosan 10 972 forintba kerül négyzetméterenként a szakipari kivitelezés. Szintén magasak az árak Komárom-Esztergom (10 614 Ft), Baranya (10 343 Ft) és Budapest (10 072 Ft) esetében.
A legalacsonyabb munkadíjak Békés vármegyében jellemzők, ahol átlagosan 7 413 forintot kell fizetni négyzetméterenként. Szintén az országos átlag alatt alakulnak az árak Hajdú-Biharban (7 947 Ft) és Bács-Kiskunban (8 410 Ft).
A költségek emelkedése rakja magasabbra az árakat
A felmérés szerint a kivitelezők több mint fele, 56 százaléka tervez áremelést, az átlagos tervezett drágulás pedig 10 százalék körül alakul, azonban a kereslet alakulása és az erősödő piaci verseny korlátozza a tényleges áremelések lehetőségét, ezért a valós áremelés rendszerint elmarad a tervezettől. Ez történt az elmúlt évben is: a szakemberek tavaly átlagosan 14 százalékos áremelést terveztek, ezzel szemben a tényleges növekedés mindössze 1 százalék volt.
„A vállalkozások költségei folyamatosan emelkednek, de a piaci verseny és a megrendelők árérzékenysége sok esetben nem teszi lehetővé a teljes költségnövekedés érvényesítését a munkadíjakban” – mondta Markovich Béla.
Az áremelések mögött elsősorban a költségek növekedése áll: a szakemberek 38 százaléka az inflációt és az általános megélhetési drágulást jelölte meg fő okként. Emellett a vállalkozási költségek emelkedése (15%), valamint az építőanyagok drágulása (11%) is jelentős szerepet játszik a munkadíjak emelésében.
Az állami támogatási programok a kivitelezők felének hoztak megrendeléseket
A szakemberek megrendelésállományában kimutatható szerepet játszanak az állami támogatási programok. A kutatás szerint a kivitelezők 58 százaléka az elmúlt hat hónapban kapott olyan megrendelést, amelynél a megrendelő valamilyen állami támogatást vett igénybe.
A támogatott munkák aránya azonban jelentősen eltér az egyes kivitelezőknél. A szakemberek 25 százalékánál a támogatással megvalósuló munkák aránya legfeljebb 10 százalék, további 14 százalékuknál 11–25 százalék, míg 12 százalékuknál 26–50 százalék között alakul. A magas támogatási arány ritkább: a kivitelezők 5 százalékánál a megrendelések 51–75 százaléka, míg 2 százalékuknál 75 százalék feletti arányban kapcsolódik valamilyen állami programhoz.
A szakemberek várakozásai szerint a következő egy évben a legtöbben a Vidéki Otthonfelújítási Programtól (19%) és az energetikai Otthonfelújítási Programtól (17%) várnak munkát, míg az Otthon Start / CSOK Plusz programtól 12 százalék számít megrendelésekre. A Falusi CSOK esetében 5 százalék vár megrendelést, ugyanakkor a szakemberek 43 százaléka úgy látja, hogy egyik támogatási program sem hoz számára érdemi többletmunkát a következő évben.
Éppen javulni kezdtek a szemberek kilátásai, de az iráni háború belerondított
Mindeközben az ágazat hangulatában látványos változás figyelhető meg. A felmérés szerint a szakemberek 34 százaléka úgy érzi, hogy jó irányba haladnak a dolgok, ugyanekkora arány szerint rossz irányba tart az ágazat, míg 32 százalék szerint lényegében nem változott a helyzet.
A változás trendje egyértelmű: a pozitív várakozások aránya 10 százalékponttal nőtt, miközben a pesszimista vélemények aránya 13 százalékponttal csökkent az előző évhez képest. A javuló várakozások azt mutatják, hogy a szakemberek hangulata fordulóponthoz érkezett.
„Az építőipar jelenlegi helyzetét egyszerre jellemzi a javulás és a bizonytalanság. A kutatás adatai alapján a javult a korábbi negatív hangulat, és egyfajta egyensúlyi, holtponti állapotba került, ahol a kilátások mérsékelten javultak. Ugyanakkor az iráni háború és az ebből fakadó alapanyagár-emelkedések, új kockázatokat hoztak a piacra. Ezek rövid távon elsősorban a költségeken és a beruházási döntéseken keresztül hatnak, és bizonytalanságot erősítenek a szereplőkben. Mindez azt jelenti, hogy bár a szektor februárban elérte a stabilizációs pontot, a további irányt, legyen az növekedés vagy visszaesés, nagyban befolyásolja a gazdasági és geopolitikai környezet alakulása” – mondta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.
Módszertan
A kutatás célja a szakemberhiány mértékének vizsgálata Magyarországon. A felmérés 1900 fős országos mintán készült 2026 februárjában építőipari szakemberek megkérdezésével. A kutatás 2020 óta készül, 2023-tól pedig minden évben azonos időszakban, azonos módszertannal és kérdésstruktúrával történik az adatfelvétel, ami lehetővé teszi az eredmények idősoros összehasonlítását.
A cikk forrása:villanylap.hu/hirek/6956-nott-a-szakemberhiany-az-epitoiparban-de-a-villanyszerelok-kezdik-meg-a-munkat-a-leggyorsabban?fbclid=IwY2xjawRBxvRleHRuA2FlbQIxMABicmlkETBmMHBzZWw4cVdlYjExaVZlc3J0YwZhcHBfaWQQMjIyMDM5MTc4ODIwMDg5MgABHq_BZkJlrHJZaY-CZhxc92NsZuJPkkdLiJL6MCtt4SKxAm0W68knXaZ0r6qR_aem_QIufB6KtqBnhVX-OBiofKA
M-12/B Kft. © Minden jog fenntartva.
Átlagosan 56 napot kell várni egy kivitelezőre Magyarországon, ami három nappal több, mint egy évvel korábban. A szakipari munkák átlagos díja alig változott, 9596 forint négyzetméterenként. Az állami otthonfelújítási és otthonteremtési támogatások a szakemberek több mint fel...
