27/08/2020
A Volvo 850 megjelenésével minden megváltozott: elsőkerékhajtású Volvo volt, keresztben beépített, soros öthengeres motorral.
Az új modell a Galaxy projekt részeként született meg; a projekt elnevezése arra utalt, hogy a mérnökök a csillagos eget tekintették lehetőségeik határának. A 850-es széria dicsőséges motorsport-sikereket ért el, nem mellékesen ez volt a legelső összkerékhajtással is rendelhető Volvo.
A vadonatúj Volvo 850 GLT a stockholmi Globe Arénában, 1991. június 11-én tartotta világpremierjét. A modell a korabeli Svédország egyik legnagyobb léptékű ipari beruházásának eredményeként jött létre, és alapjaiban tért el minden korábbi Volvótól. Elsőkerék-hajtású volt, öthengeres motorját keresztben építették be, az autó által kínált vezetési élmény pedig minden addigit felülmúlt.
Az új autót a következő szlogennel vezették be: „Dinamikus autó négy világújdonsággal.” Ezek az öthengeres keresztmotor, a saját fejlesztésű Delta-link hátsó felfüggesztés, az integrált oldalirányú ütközésvédelmi rendszer (SIPS), valamint az automata állítású első biztonsági öv voltak.
Habár a formaterv emlékeztetett a 700-as sorozatra, a 850 egy vadonatúj autó volt. A fejlesztési munkák még 1978-ban kezdődtek meg. Abban az évben, egy értekezleten határozták el, hogy ideje elszakadni a konvencióktól, és hogy csak a csillagos eget szabad a lehetőségek határául elfogadni. Ezért kapta a projekt a Galaxy (Galaxis) nevet.
A Galaxy projektből két sorozatgyártású modellcsalád nőtt ki: egy svéd és egy holland. A mögöttes technológiai tartalmat közösen fejlesztették ki, ám ezt követően a csapatok külön utakon jártak. A holland Volvo Car B.V fejlesztette ki a későbbi 400-as szériát, míg a svédországi Volvo Cars a 850 modellcsaládon dolgozott.
Elsőként a 850 GLT modellt mutatták be, ennek 20 szelepes szívómotorja 170 lóerőt adott le. A fejlesztési fázisban a Volvo aktívan arra törekedett, hogy a 850 GLT a lehető legélénkebb autó legyen, amely kiemelkedő vezetési élményt kínál, élvezetes szívó- és kipufogózaj kíséretében.
A következő fontos 850-es verzió, a kombi 1993 februárjában érkezett. A modell jellegzetesen volvós értékeket vonultatott fel; ilyen volt a maximális csomagtér-kapacitást eredményező, gyakorlatilag függőleges hátfal. Megjelent ugyanakkor egy vadonatúj stíluselem: a megnyújtott, függőleges hátsó lámpatest, amely a teljes D-oszlopot beborította. A fejlesztési fázisban Jan Wilsgaard vezető formatervező számára készítettek egy olyan modellt, amelyről le lehetett venni a nagyméretű hátsó lámpatesteket, és azokat más dizájnnal lehetett helyettesíteni. A kombi modell végül elnyerte a japánok nagyra becsült díját, az 1994-es „Good Design” nagydíjat, míg Olaszországban megválasztották a piac leggyönyörűbb kombijának.
A 850-es széria hamarosan további motoropciókkal bővült. A legnagyobb feltűnést keltő modellről az 1994-es Genfi Autószalonon rántották le a leplet. A karakteres sárga színű T-5R olyan feltűnő volt, mint egy négy kerékre szerelt felkiáltójel. Az egyedi változatot eredetileg mindössze 2500 példányban tervezték gyártani. A köztes töltőlevegőhűtős turbómotor teljesítménye 240 LE volt, legnagyobb forgatónyomatéka 330 Nm. Az autó felszereltségét különleges légterelők, négyszögletes kipufogó végcső, valamint 17 colos Titan könnyűfém keréktárcsák tették teljessé. A sárga színű sorozat néhány hét alatt elfogyott. Ezt követően ugyanannyi fekete autót gyártottak, majd végül 2500 darab sötétzöld T-5R hagyta el a gyártószalagot.
Szintén 1994-ben tért vissza a Volvo a versenypályákra, méghozzá rendkívül látványos és feltűnő módon. Amikor a dél-angliai Thruxton versenypályáján, a szezonnyitó futamon felsorakozott a rajtrácsra két 850-es, mindenkiben meghűlt a vér: kombik voltak! Azzal, hogy Európa legnemesebb szériaautó-bajnokságában, a Brit túraautó-bajnokságban (BTCC) „puttonyos” modelleket állított rajthoz, a Volvo egy csapásra a figyelem középpontjába került. A vállalat jelentős mértékben támogatta a Tom Walkinshaw Racing csapatot; a két autót a svéd Rickard Rydell és a holland Jan Lammers vezette. Egy szabálymódosítás 1995-ben gyakorlatilag kizárta a versenyből a kombikat, és a Volvo átállt a szedán modellekre. Abban az évadban Rickard Rydell az összesített harmadik helyen zárta a bajnokságot.
A sajtó a kezdetektől fogva a „világ legbiztonságosabb autójaként” emlegette a Volvo 850-et, a vállalat pedig 1995-ben bemutatott egy új biztonság-technológiai világújdonságot: a Volvo 850 a világ első sorozatgyártású személyautójaként kínált oldallégzsákokat.
Az 1996-ban bemutatott 850 AWD, a vállalat első összkerékhajtású autója úttörő jelentőségű modell volt a Volvo számára. A 850 All Wheel Drive állandó összkerékhajtást alkalmazott, az első és hátsó tengelyek között viszkokuplung osztotta meg a nyomatékot. Ha bármelyik hátsó kerék megcsúszott, a TRACS elektronikus kipörgésgátló rendszer automatikusan úgy osztotta meg a hajtóerőt az első kerekek között, hogy a jobban tapadóra jusson a több nyomaték. A 850 AWD új fejlesztésű, kisnyomású turbóval szerelt motorja 193 lóerőt adott le; a modell a későbbi Volvo XC típusok előfutárának volt tekinthető.
A Volvo utoljára 1996-ban gyártotta a 850-est. A modell 1997-es, átfogó megújítása során a nevet S70-re módosították a szedán, illetve V70-re a kombi modell esetében. A 850-es szériából kinőtt modellekből összesen 1 360 522 darabot adtak el.
Forrás : autoaddikt.hu
