Malatech - Hasznos baktériumok a mindennapi élethez, Ványi út 1/E (Déli iparterület), Alsónémedi (2026)

20/02/2026

Vízőrzők – amikor civilek állítják meg az elsivatagosodást

Link a videóhoz a kommentek között, nagyon javaslom megnézni. Civilek, jellemzően kézi erővel, ennek ellenére értékelhető eredménnyel küzdenek a víz megtartásáért, és az elsivatagosodás ellen. Nos, ha lenne újra Környezetvédelmi Minisztérium, és lennének újra szakhatóságok normális működési kerettel, akkor ezeket a civil összefogásokat egyrészről anyagilag és technikailag is támogatni kellene, valamint fejleszteni, a működésüket segíteni, és a résztvevők létszámát növelni.

A jelenleg nemlétező minisztérium nemlétező vezetője helyében (hátha egyszer lesz), összehangolnám a civil szervezetek működését az állami tulajdonú erdőgazdaságokkal, nemzeti parkokkal és vízügyi igazgatóságokkal.

Ha megnézitek a videót, akkor ott láthatjátok és hallhatjátok, hogy ezek az elismerésre méltó emberek úgy segítenek a természeten és az élővilágon, tesznek jót, hogy közben félve, rejt***en, bújkálva végzik a tevékenységüket, mivel amit tesznek, nem legális....😕 Welcome to Hungary 2026...😢 Tragédia...

Malaczkó Szabolcs

19/02/2026

ÁREMELKEDÉS 2026. MÁRCIUS 1-TŐL!!!!😢😢😢

Kedves Vásárlóink! Eddig bírtuk sajnos a jelenlegi árakkal... Március 1-től mind az 5 lakossági termékünk ára emelkedik, terméktől függően 10-20% közötti mértékkel. Egyedül a nagyobb tavak kezeléséhez használt 25 kg-os ömlesztett Bioclean Pond Clarifier és Bioclean Aqua árai nem változnak. 😢😢😢

Szíves megértésüket megköszönve, és további sikeres együttműködésünkben bízva, Üdvözlettel:

Malaczkó Szabolcs
Malatech Water Kft.

13/02/2026

Magyar Péter 2 mondatával, akaratlanul egy újabb gyöngyszemet hozott a felszínre: az amur kiváló "biológiai víztisztító" a Városliget Zrt. szerint 🤣🤣🤣

A politikai részt elengedve, röviden összefoglalva: volt a politikusnak egy hatásvadász kijelentése egy fórumán, mely szerint a filippino vendégmunkások megeszik a kacsákat és aranyhalakat Budapesten, ez volt az állítás, majd jön a cáfolat a Városligeti-tó ügyében, cikk linkje kommentben. Kérlek benneteket el ne kezdjetek itt fideszezni meg tiszázni, hogy eszik-e a filippinók a vadon élő állatokat vagy nem, Magyar Péter a jobb vagy az Orbán, ez nem az a fórum (szerintem Magyar Péter sem gondolta, hogy ebből a két mondatából micsoda kreténségcunami indul majd, az emberi hülyeség legmélyebb bugyraiból tör majd fel lávaként az "okosság", ld. lent). Na szóval:

A Városliget Zrt. "szakavatott" munkatársa kiadott egy közleményt, ami szerint nincs tudomásuk arról, hogy lenne a tóban aranyhal, vagy hiányozna kacsa, és a mi szempontunkból itt következik a gyöngyszem, ami miatt ez a bejegyzés megszületett:

"„A tóba tudatos szakmai koncepció mentén kizárólag amurokat telepítettünk, amelyek kiváló »biológiai víztisztítóként« funkcionálnak. Mivel a tóba a Széchenyi Gyógyfürdő elhasznált vize folyik be, majd onnan a csatornahálózatba távozik, az amurok segítik a szálas algák elfogyasztását. Ez a módszer – a vízszellőztető berendezésekkel kiegészülve – teszi lehetővé, hogy a korábbi gyakorlattal szemben vegyszermentesen biztosítsuk az ökológiailag megfelelő vízminőséget”
- írta a Városliget Zrt. munkatársa."

Amur mint "kiváló""biológiai víztisztító"?😂😂😂 Mindez "tudatos szakmai koncepció mentén" 😂😂😂Ezért tart itt ez az ország emberek... Ugye biológiai víztisztítást az élőlények csak egy csoportja képes végezni, a baktériumok. Még idézőjelbe rakva sincs más. Az amur nem baktérium, hanem egy tájidegen halfaj, amit tilos is telepíteni nyílt hazai vizekbe. A Városligeti-tó egy zárt rendszer, mesterséges, oda lehet. Azért tették be, az atomtudós aranypontyos Lévai és "szakértői" csapata jóvoltából, mert a Városligeti-tó szilárd aljzatán szeretnek nőni a fonalas zöldalgák. Folyamatosan tápanyaggal terhelt, meleg víz érkezik a fürdőből, minden adott hogy szaporodjanak. Az amur előszeret***el fogyaszt vízinövények mellett fonalas zöldalgát. Nagyon rossz a tápanyaghasznosítása, obszcénul úgy hangzik hogy kis hidrolízis és beépítés után ki is sz*rja amit megevett. Lesz a fonálalga helyett így planktonikus alga, ez veszi át a helyét mint tápanyagmegkötő, azt nem eszi meg az amur. Nem tisztul a víz semmit... 🤣Aztán ha elfogy a fonálalga a gyors tömegnövekedésű zabagép amur miatt, az amur lesoványodik majd megdöglik, de lehet előtte Lévai Feriék leeresztik a tavat, vagy kihálózzák belőle és megeszik. Ez ám tényleg a tutti szakmai megoldás. Szabadalmaztatni kéne, nem? Az amurt egyedül a horgászok szeretik mert nagyon küzd a horgon, meg jóízű egészséges húsa van. Ettől függetlenül kevés, nagyobb természeti pusztítással járó, kártékonyabb halat lehet elképzelni élővizekben (talán a szintén tájidegen törpeharcsa vagy ezüstkárász...). Amur mint "biológiai víztisztító"...🤣

Ezt az országot... komolyan... itt a hülyeségvonatról már rég leszedték a féket.

Malaczkó Szabolcs

12/02/2026

ÁLLATKÍNZÁS-E A SPORTHORGÁSZAT, EGYÁLTALÁN LÉTEZIK-E SPORTHORGÁSZAT??? - Szakmai vélemény - 1.RÉSZ - ALAPOK

Ezt a témát dobta be a korábbi bejegyzéseimnél több kommentelő, álláspontjuk szerint a sporthorgászok közönséges állatkínzók. Mivel 43 éve horgászom, és a szakmám is a vízhez és a halakhoz köt, beleállok ebbe a vitába. Nézzük meg szakmai oldalról a témát:

A horgászat tradicionálisan az emberi faj egy ősi élelemszerzési módja, amely halak elejtésére, majd elfogyasztására irányul, hasonlóan a halászathoz. De kijelenthetjük azt is, hogy a horgászat és halászat a vadászat egy módja. Miről szól a horgászat? Az ember, a tudását kihasználva átveri a zsákmányállatot, horgot rejt egy szerves, élő vagy műcsaliba, amit a megtévesztett állat táplálkozási céllal elkap. A sikeres akasztás azonnali sebesülést és fájdalmat okoz a zsákmányállatnak, amely ezen a sokkon kívül érzékeli azt is, hogy nem szabad többé, zsinóron vonszolják a part felé, és ő nem tud szabadulni, ami újabb sokkot okoz neki. A halak rendkívül gyors reakciókra képesek, ezért a fenti folyamatok tizedmásodpercek alatt zajlanak, mely után a hal az életéért küzdve szabadulási manőverekbe kezd, próbál szabadulni a horogtól, és ellentart az őt ért erőnek, amely a part felé próbálja őt húzni. Ezt hívják fárasztásnak. A horgász szempontjából sikeres fárasztás végén a hal újabb sokkot kap, mert kikerül a lételeméből, a vízből a levegőre, ahol fuldokolni kezd, mert a légzőszerve a vízben lévő oldott oxigén hasznosítására került kifejlesztésre az anyatermészet által, a levegőre kerülve az állat záros időn belül elpusztul. A horgász nyert, a zsákmányállat vesztett, mehet a haltartó szákba a horgászat befejezéséig, majd a horgászat végén fejbeveréssel megöli a horgász, hazaviszi, megpucolja, majd a családjával elfogyasztja. Ez az eseménysor igencsak átalakult a mai világban, legalábbis egy rétegnél, igaz-e?

Az emberi faj erkölcsi leépülése elérte azt a szintet (sajnos globálisan), hogy a halállomány védelme, "emberségesség" és egyéb álságos és hamis címszavak mögé bújva, szinte állíthatjuk, nemzetközileg (még a fejlett országokban is!!!) elismerten kialakították a horgászat két fajtáját: megszület***ek a húshorgászat, és a "sporthorgászat" kifejezések. Előbbi jelenti a horgászat eredeti formáját, amire minden épelméjű, és normális erkölcsi szintű és lelkivilágú ember gondolna a horgászat szó hallatán. Sikerült mára odáig elérni, hogy akinek élelemszerzési hobbija a horgászat, mára kínosan érzi magát a vízparton, mivel megbélyegzik, ha el merészeli vinni a kifogott halat. A youtube-os influenszerek, megmondóemberek, a horgászcikk gyártók által fizetett, ismert horgászok, hazánkban a MOHOSZ és a szövetségek által képviselt, szabályozásban is megjelenő újabb és újabb irányelvek gondoskodnak arról, hogy ne végezhesse a hobbiját a vízparton a húshorgász anélkül, hogy rosszul, félve, feszélyezve érezné magát. Még a gyakran hivatali hatalmukkal visszaélő, horgászokat vegzáló halőröktől is tartania kell, hálás köszönetet rebeghet, ha egy halőri ellenőrzés során nem veszik el az engedélyét, hiszen nem tudhatja, hogy a végletekig agyonszabályozott hobbitevékenységében hol követett el hibát. Jó esetben egy halőrök általi "jóindulatú" dorgálással megússza, és csomóval a gyomrában, leizzadva maradhat még kicsit a vízparton aznap (ugye a horgászat a nyugalomról, természetről szóló hobbi lenne... a szerk.).

Mert megszületett kérem szépen a horgászok új generációja, a "sporthorgász". Nem véletlen ám a folyamatos idézőjel. A "sporthorgász" az, aki csak azért megy le a vízpartra horgászfelszereléssel, hogy megsebezze a halakat, a sebzett és többszörös sokknak kitett, levegőn fulladó halat megszabadítja a horogtól, majd visszaengedi. Ő az emberséges "sportember", aki vigyáz vizeink folyamatosan fogyatkozó élővilágára. A "sporthorgász" nem szenved azoktól a lelki problémáktól, mint szegény húshorgász, őt nem vegzálja, és nem nézi le senki, a következő ismertetőjegyei vannak: hisz magában és az elvekben, hatalmas egoval bír, ő nem egy csóró, szakadt típus. Csak a felszerelése (amit éppen magával hozott) 3-szor annyit ér, mint a húshorgász verdája. Ő a vizek élővilágának védelmezője, aki szereti és tiszteli a halakat (kínozni... a szerk.). A kifogott halakkal "emberséggel" bánik, (miután megsebzi, sokkolja, partra cibálja az életéért küzdő jószágot), finoman matracra teríti (tudod... a levegőn, ahol fuldoklik a hal, megsebzetten, halálra váltan, miután a fárasztás végén össze-vissza verte magát a szerencsétlen hal a partmenti köveken). "Emberségessége" határtalan, kiakasztja a hal szájából az őáltala belevert horgot, horgokat, és ezt figyeld: rozsdamentes, horror pénzért vett spéci horogszabadítói is vannak, ha esetleg torokra nyelte a horgot a szórakozásból megkínzott hal. Ezután mivel ő a "legemberségesebb sportember" a világon, a fuldokló, megsebzett halon a horog ejt***e sebekre jódot tesz, majd komótosan megkeresi a centijét, hogy lemérhesse a fulladozó halat (nyugi, bírja még, ennyi idő alatt nem döglik meg). Ha a hal a szárazon ficánkol, ugrál, még jobban összeveri magát, jókat kacag rajta, hogy milyen jól elemében van, milyen erős, azta. Készülnek a fotók, megy a fejkamera, puszit is ad a hal fejére, és hősünk mindig szigorúan rögzíti "emberségessége" és természetközpontúsága védjegyét: a hal visszaengedésének pillanatát. A megsebzett, fuldokló, sokszor vérző állatot szépen óvatosan megfogja, odasétál vele a vízhez, szépen behelyezi. A (jó esetben) lassan magához térő halnak "emberségesen" markolja a faroktövét, hiszen a nagyoktól így tanulta: markolni kell a hal faroktövét visszaengedéskor, amíg vissza nem tér az úgynevezett szabadulóreflex (ne röhögj, még az engedélyben is benne van szó szerint, hogy kötelező így visszaengedni a halat, gratulálok MOHOSZ). Ami azt jelenti, hogy ha a hal annyira magához tér a vízben, hogy képes érzékelni, hogy fogják, ránt egyet magán. Ekkor hősünk elengedi, nagyokat juhúzik, tapsikol, örül, megköszöni a halnak (jó lenne egyszer a halat is megkérdezni, ő hogy élte meg az akciót... a szerk.). Ezután hősünk hazamegy megvágni a videót, ami mehet a youtube-ra, téged meg kér, hogy iratkozz fel, lájkolj, revolut, szuperköszönet stb, és feltétlen vásárolj azokból a szarokból, amiket ő megbízásból reklámozott, amikkel a halakat fogta.

És miután feltöltötte a videot a youtube-ra, meghallgatja a híreket, és elborzadva hallja ám, hogy egy csávókámnak a fejét követeli egy ország, mert kötélen az autója után kötötte a kutyáját és vontatta a szerencsétlen állatot kilométereken keresztül. Állatkínzásért börtönbe vele, micsoda alak, gondolja hősünk a kanapén... És nem jut el az agyáig, hogy ő csak ma 10 hallal t***e meg ugyanezt, amit csávókám a kutyájával. Nyugodt szívvel, "emberségessége" tudatában nyugovóra tér.

A verdikt: a horgászat nem sport, hanem egészséges élelemszerzést célzó hobbitevékenység, tehát "sporthorgászat" nincs. Egy élőlény kínzása nem lehet sport. Állatkínzásnak minősül-e a "sporthorgászat"? Egyértelműen igen.

Itt a vége fuss el véle... mondhatnánk, de nem, mert folyt. köv. a 2. résszel, mert rengeteg téma van még ezzel kapcsolatban, tudod: jó, de akkor mi lesz a halállománnyal, ha minden horgász megint nyakló nélkül viszi haza a halat? Mi legyen a szabályozással? Mi van a halőrökkel? Hogy lehetne rendet tenni a fejekben, ha világszinten ez a trendi? Nem olyan halat fogtam, amit haza akarok vinni, kis halat fogtam, nagy halat fogtam, ne dobjam vissza? Ne már... Mi lesz a milliárdos horgászcikk biznisszel? Lesznek válaszok, türelem. Gyanítom, hogy ezzel a bejegyzésemmel közellenséggé lépek elő, főleg a "sporihoriknál", ne kímélj a kommentekben, bírom a gyűrődést.

Malaczkó Szabolcs

11/02/2026

Műholdakkal a Balatonért - HURRÁÁÁÁÁ!!!!!

Most, hogy a Pátkai-víztározóval foglalkoztam (ld. lent), belefutottam egy másik gyöngyszembe, már tavaly ősszel olvastam a cikket a Portfolio-n, csak akkor gyorsan bezártam, mert ingadozni kezdett a vérnyomásom. Ha már újra előkerült, most úgyis benne vagyok az ekézésben, lássuk (link kommentben):

Szóval, a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (Nem tudod kik ők? Tudod... ők azok a szakemberek, akiktől Te, mint a Balatont szerető és féltő állampolgár azt várnád, hogy konkrét, megvalósítható tanulmányokat és intézkedési terveket készítsenek a Balaton kémiai és biológiai vízminőségének javítása érdekében, és ezeket publikálják a Te megnyugtatásodra. Tudod, nekik kéne a Balaton teljes vízgyűjtőjén, de elsősorban a Zala-folyó vízgyűjtőjén, a végtelenségig alulfinanszírozott és lerohasztott helyi VIZIG-gel, Nemzeti Parkkal, és a már nem létező környezetvédelmi hatósággal együttműködve monitoring kutak ezreit létesíteni, kommunális és ipari szennyvíztisztítók elfolyó vizeinek paramétereit értékelni, a Zala-folyó különböző hossz-szelvényeiben vett vízminták eredményeit elemezni, a mezőgazdaság és a csatornázatlan települések terhelését feltárni, a Kis-Balatonon az öntisztulási kapacitás maximalizálására javaslatokat letenni stb... Van ám ilyen futó projektjük, Nemzeti Víztudományi Laboratórium néven. Ha van már eredménye a 2022. óta futó projektnek, linkeld be lszi kommentben, nem találtam. Ja, hogy Te, mint más ágazatban dolgozó, nem vízügyi szakértő csak azt látod, hogy a Balaton vízminősége és esztétikai állapota, különösen vegetációs időszakban mintha az utóbbi 10-15 évben romlana? Biztos Benned van a hiba...

Na mégegyszer: a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet legújabb tanulmánya bemutatott egy forradalminak titulált módszert, amely lehetővé teszi a sekély tavak nagy-felbontású vízminőség-monitorozását több évtizedre visszamenően. 40 évre visszamenőleg vizsgálták a Balatont a Landsat műholdak és a Google Earth Engine segítségével. A kutatók gépi tanulási módszerekkel párosították a műholdas adatokat és a helyszíni mérések eredményeit, hogy pontosabb, részletesebb képet kapjanak a tó állapotáról. Mit mutat a 40 éves idősor, ez a végeredmény összefoglalója, figyelj, idézőjelben az eredeti, kettős zárójelben a megjegyzésem:

"Erős nyugat–keleti irányú trofikus-grádiens: a tó nyugati régiója tápanyagban jóval gazdagabb, mint a keleti területek" ((mivel a Zala nyugaton torkollik a Balatonba, és az jelenti a tó domináns vízutánpótlását, de sajnos szennyezőanyag, tápanyag utánpótlását is. Emiatt a nyugati részen jóval magasabb az algaszaporulat mértéke, és az algaszám is, a tó öntisztulási folyamatai miatt ahogy kelet felé haladunk, csökken a rendelkezésre álló szabad tápanyagkoncentráció a vízben, így csökken az algaszám is. Ezt jó, hogy megtudtuk, vadiúj info a hazánkban lakó 9.5 millió magyarnak... Ugye aki életében egyszer járt már a Balatonnál, vagy megnézte a Google Maps/Earth műholdképen, az a pármillió ember tudja, hogy nyugaton zöldes a vize, keleten meg kékes. Jó, hogy ezt szakmai szavakkal is halljuk... pffff... műhold)).

"A partközeli zónák 1,3–2,8-szor algásabbak, mint a nyíltvízi területek" ((magyarul: a partközeli, gyorsabban melegedő pangó vizekben az algaszaporulat intenzívebb, mint a nyíltvízen. Ok, ezt valóban nem tudhatja mindenki, csak az a baj, hogy egy BME biomérnök vagy ELTE biológus szakon ezeket BSc szinten tanítják, szerintem nem ez lenne a Limnológiai Intézet szintje, műhold végképp nem kell hozzá)).

"A déli parton közel 10%-kal magasabb az a-klorofill érték, mint az északi parton" ((mivel sekélyebb a víz a déli parton, mint az északin, gyorsabban melegszik, jobban pang, és ezért intenzívebb az algaszaporulat, szintén BSc szint, nem kell hozzá műhold))

"Az algavirágzás csúcsa 20 nappal korábbra tolódott az elmúlt négy évtizedben" ((alga faji összetétel változása, időjárás, vízhőmérséklet határozza ezt meg, tudod, a sokak szerint nem létező globális felmelegedés, ehhez sem kell műhold))

"A vegetációs időszak ma már 10 nappal hamarabb kezdődik, mint 40 éve ((a "nemlétező" globális felmelegedés az oka, ehhez sem kell műhold))

"A tó nem egyszerre “lélegzik”: nyugaton augusztusban, míg keleten csak szeptember közepén tetőzik az algaszint" ((a "lélegzik" még idézőjelben is mókás egy szakmai anyag összefoglalójában egy tó esetén, remélem nem az Intézettől származik, hanem az újságírótól. Mivel más a trofitás állapot keleten és nyugaton, lehet hogy más faj a domináns a két térrészben. Augusztus és szeptember hónapokról lévén szó, gyanús hogy cianobaktérium dominancia lehet, de ott is sok faj van. Ez tényleg érdekes info, csak a Balaton nincs vele előrébb)).

Nem tudom mennyibe került a projekt nekünk, javaslom hogy az Intézet vegyen fel egy másod- vagy harmadéves egyetemistát nyári gyakorlatra, fizessenek neki 100-200 ezer Ft-ot, és ő megcsinálja ezt műhold nélkül.

Hogy miért vagyok felháborodva ezeken a tudósokon? Azért, mert ennél többet várna el az ember egy szakmai szervezetben dolgozó tudósoktól, akiknek megvan a tudásuk és a képességük arra, hogy hasznosan töltsék az idejüket. A kutatói szabadság egy dolog, nem bántjuk, joga van egy kutatónak szabadon választani témát, hogy azt kutasson, amit szeretne. Nem is lehet összeereszteni vitára egy hozzám hasonló, alkalmazástechnológiában, gyakorlati megoldásokban jártas és érdekelt folyamatmérnököt egy elméleti szakemberrel, gyakran parttalan viták lesznek ilyenkor. Viszont az elvárható, hogy értelmes dolgokra költsék a pénzünket, és olyan anyagok lássanak napvilágot, amik öregbítik az adott szakmai szervezet hírnevét (ez nem az a Limnológiai Intézet esetében). Az is elvárható, hogy ha elméleti szakemberek gyakorlati javaslatot tesznek a kutatási eredményeik alapján, akkor ne szakmaiatlan, fals következtetéseket vonjanak le az eredményekből (ld. Pátkai ügy). Az is elvárható, hogy ha nem biztosak a gyakorlati megvalósítási javaslataik helyességében, akkor publikálás előtt vonjanak be további szakembereket, hogy ne születhessen olyan anyag, amibe rengeteg helyen bele lehet kötni (ld. szintén az előző bejegyzéseket a Pátkai-víztározóról).

Ne feledjük, hogy óriási felelősségük van e szakmai szervezeteknek, politikai döntéshozók gyakran vakon végrehajtják a leírtakat, mivel ők azok a szakemberek, akiknek a tudásában bíznak. Minden megy tönkre a környezetünkben, megoldások helyett meg olvasgathatunk semmitmondó, vagy fals következtetéseket levonó tanulmányokat. Remek!

Malaczkó Szabolcs

10/02/2026

A horgászok felelősek a Pátkai-víztározó vízminőségének romlásáért, és a Velencei-tó ökológiai válságáért (?!) NEM!!! - 2. RÉSZ

Ne itt kezdj, olvasd el lent, az előző bejegyzésben az első részt!

Jöhetnek az igazán megdöbbentő részek? Íme:

„Az eredmények rámutattak, hogy a vízminőség romlásának hátterében nem a környező területeken folyó mezőgazdasági tevékenység, hanem elsősorban a tározón belüli halgazdálkodás (intenzív etetés és halbetelepítés), valamint a befolyó vizek tápanyagterhelése állhat – emelte ki az eredményeket Tombor Eszter PhD-hallgató, a cikk első szerzője. – Ezek oka pedig erőteljesen kapcsolódik a globális klímaváltozáshoz, mely a térségben szélsőséges csapadékeloszlást eredményezett.”

Eszter, én elolvastam a Springer-en az anyagot. Melyik eredményből tetszett ezt kikövetkeztetni? Tudtommal a Császár-víz 383 km2 vízgyűjtővel rendelkezik, ez állandónak minősített vízfolyás ugye a Velencei-tó vízgyűjtőjén, de ott van még a Vereb-Pázmándi vízfolyás a maga 105 km2-ével, és van egy északi közvetlen vízgyűjtő kb. 114 km2-rel. De maradjunk a Császár-víznél, ha a Pátkai-víztározó a téma. Tehát 383 km2-en a környékben nincs szántóföld, nincsenek állattartó telepek, nincs termelői halastó, sem műtrágya, sem hígtrágya beszivárgás nem terheli az általajvizet, vagy direktben a Császár-vizet a vízgyűjtőn. Mert a vízgyűjtőn rengeteg monitoring kút van (ja, nem...), amelyek vízvizsgálati eredményei azt mutatják, hogy ezek vízmintáiban a nitrit, nitrát, ortho-foszfát, ammónium, KOI koncentráció közel 0 mg/l (ja, nem...). Hogy lehet ilyet leírni, hogy egy 383 km2-es vízgyűjtőn a mezőgazdaság, mint vízminőséget negatívan befolyásoló tényező ki van ejtve? Utána hadoválunk a haltelepítésekről, meg a horgászok által beszórt etetőanyagról, meg a "befolyó vizek tápanyagterheléséről" (a tápanyag a szakmánkban a makrotápanyagokat, nitrogént és foszfort tartalmazó vegyületeket, ionokat jelentik, ezek ugyanis az eutrofizáció motorjai, az algák és hínárfélék burjánzásának előidézői". És honnan származik a tápanyag a befolyó vizekben, tessék mondani? Segítek, ezek a lehetséges források, a teljesség igénye nélkül: mezőgazdaság (műtrágya, hígtrágya, édesvízi haltermelés), tisztított és tisztítatlan kommunális szennyvíz, tisztított vagy tisztítatlan ipari szennyvíz. Az tény, hogy nem segített a tavon a túlzott pontydomináns haltelepítés, sem a horgászok által beszórt etetőanyag, de ez a belső terhelés olyan mértékben eltörpül a külső terhelés mellett, hogy megemlíteni meg lehet, de ilyen megfogalmazásban nettó szakmaiatlan dőreség. Nevezetesen, hogy a fő okokról kijelentjük, hogy nem léteznek, ami meg valóban kicsit még ront a helyzeten, azt kikiáltjuk főbűnösnek.

"A fenti negatív hatásokhoz társul a tározót tápláló Császárvíz vizének elvezetése a patak felső szakaszán, ami miatt napjainkban a mederben magas a tisztított kommunális szennyvíz aránya."

Egyetértek... Ezért kellene a kémiai és biológiai vízminőséget javítani, csak nem úgy, hogy a tározót leürítjük, meg nem is úgy, ahogy Eszter, és Magyari Enikő Tanárnő javasolja lent:

"Eredményeik fényében a szerzők kiemelték, hogy a Velencei-tó biztonságos vízpótlása érdekében elengedhetetlen a Pátkai-víztározó ökológiai rehabilitációja. A javasolt intézkedések között szerepel a körültekintéssel végzett kotrás, a horgászati tevékenység szabályozása, a ragadozó halak arányának növelése és a Császárvíz vízminőségének javítása, hogy a tározó újra elérhesse az 1997 és 2015 közötti stabil, egészséges állapotát."

Kedves Tanárnő, Kedves Eszter! Amiket itt leírnak, abban egy tagmondat felel meg a valóságnak: a Császár-víz kémiai vízminőségét javítani kell(ene)... Ehhez kell(ene) a vízgyűjtőn egy átfogó vizsgálat, amit mondjuk végezhetnének Önök, a szebb napokat látott helyi VIZIG-gel együttműködve. Akár értelmesen is el lehetne költeni az adófizetői pénzt... Akkor kiderülhetnének az időszakos és állandó bebocsátók, ki és milyen mértékben szennyezi a vízgyűjtőt. Szegény Velencei-tó nem lenne sokkal előrébb, ha elérnék az Önök által stabilnak mondott 1997-2015 közötti állapotot, mivel álláspontom szerint tévesen következt***ek jó állapotra (ld. 1. rész).

Felhívom a Kollégák szíves figyelmét, hogy amiket leírnak, az minden csak nem ökológiai rehabilitáció, noha erre buzdítanak az első mondatban. Ökológiai rehabilitációval mi foglalkozunk, ajánlom a figyelmükbe: www.malatechwater.com. Milyen érdekes, hogy ami valódi megoldás az élővizek ökológiai és vízminőségi problémáira, mint pl. a bioremediáció, az valahogy mindig kikerül a nagy tudósok javaslataiból, mint egyetemi tanárok, Limnológiai Intézet, Nemzeti Park Igazgatóságok stb. (súgok: nem érdekeltek a környezeti problémák valódi és gyors megoldásában, mert akkor nem lehetne milliárdokat éveken keresztül elkölteni fingreszelgető tanulmányokra, neszesemmi fogdmegjól művekre, mint ez is. Inkább egyszerű a bioremediációt elintézni annyival, hogy "húúúú, sok az ismeretlen faktor (nem), húúúú... ki tudja milyen kockázatokat rejt (semmilyet), húúúú.... hosszú távon ki tudja milyen negatív hatásai lennének (semmilyen, csak pozitív), húúúúú.... biztos nagyon drága, nagy vizeken kivitelezhetetlen (nem)). Itt tartunk... sajnos nem csak magyarországi tünet.

Kotrást maximum most tudnak ökológiai kockázat nélkül végezni, hogy a tározó le van ürítve. Segítek: milliárdokba, ha nem tízmilliárdokba kerülne a Pátkai-víztározó kotrása (a kotort iszapot el is kell szállítani, meg el kell helyezni, ha veszélyes hulladéknak minősítik adott esetben az összetétele alapján, akkor van csak az igazi ciki), és ezzel a problémát nem oldották meg (mivel a Császár-víz továbbra is szennyezett, ahogy feltöltik a kotort tavat, minden kezdődik elölről, a Velencei-tó semmit nem nyer.

Ragadozó halak arányának növelése: segítek, hogy itt mire gondol a költő. Ez a biomanipulációnak nevezett marhaság egy fajtája. A biomanipuláció nem megoldás, hanem maszkolás, ha tetszik, fingreszelés (ezért szerethetik ennyire a tudósok). Jelen esetben arról szól a történet, hogy Tanárnő és Csapata ragadozó halakat szeretne telepíteni a víztározóba azzal a céllal, hogy ezek majd csökkentik a ponty- és keszegfélék állományát. Egyrészről ezen fajok tápanyaghasznosítása rossz, nagyobb belső terhelést jelentenek a metabolizmusukkal, mint a többi halfaj, de nem ez az elméleti (hangsúlyozom, elméleti) lényeg: a ponty- és keszegfélék előszeret***el fogyasztják a zooplankton szervezeteket, amelyek fitoplanktonokkal (algákkal) táplálkoznak. Az elmélet szerint a kevesebb zooplankton fogyasztó hal azt eredményezi, hogy megnő a vízben a zooplanktonok száma, és ők több algát kajálnak meg, így csökken az algaszám, és nem lesz algaburjánzás és emiatti halpusztulás. Tehát vízminőséget nem javít, csak próbál maszkolni, nem beszélve arról, hogy a zooplanktonok megfelelő környezeti tényezők együtt állása esetén igen erős burjánzásnak tudnak indulni, és ha nincs ami megegye őket, akkor jön az igazi baj. Ugyanis a zooplankton burjánzás azt jelenti, hogy az összes algát megkajálják, nem lesz ami fotoszintetizál, és oldott oxigént juttat a vízbe, és 1-2 nap alatt átlátszó lesz a víz, majd megbarnul, leesik az oldott oxigén koncentrációja, majd az egész tó felsőbbrendű élővilága (halak is) kidöglik. Sokkal veszélyesebb, mint az algaburjánzás, és nagyobb károkat okoz. Az nem tudom megvan-e, hogy nagytestű, a fenti feladatra alkalmas ragadozó igen kevés van Magyarországon (legalábbis őshonos): szürke harcsa, balin, csuka, süllő. Ezek közül egy eleve oldott oxigénproblémás vízbe egyedül a szürke harcsát lehet betenni, a másik 3 repül elsőként, amikor beüt az oldott oxigénhiány miatti krach. Szóval köszönjük Emese...

Tudjátok, biomérnök vagyok, ipari biotechnológia szakirányon végeztem, mindig is a szakmámban dolgoztam. 23 éve foglalkozom ezzel, megszoktam, hogy kizárólag anyagi érdektől mentes, felvilágosult embereknek tudunk szolgáltatni. A pályám elején még próbáltam szót érteni a tudósokkal, állami szervezetek szakembereivel, majd néhány év alatt tudomásul vettem, hogy zárt kapukat döngetek. Nyilván szar érzés volt tudomásul venni, hogy egy csettintésre meg tudnánk menteni a Velencei-tavat, a Pátkai-tározót, a Balatont, de az érdek meg a pénz mindent felülír. Apropó pénz... a saját szórakoztatásomra kiszámoltam, mennyibe kerülne a Pátkai-víztározó egyéves bioremediációs kezelése, amivel olyan mértékben toljuk meg a tó természetes öntisztulási folyamatait, hogy a Velencei-tó folyamatosan jó vizminőségű betápot kapjon, és elindulhasson a gyógyulás útján, és nem mellékesen a Pátkai-víztározó is rendben lenne:

Minimális vízszint, 130 hektár, 0.6 m átlagmélység: kb. 50 millió Ft + Áfa/év

Maximális vízszint, 328 hektár, 2.9 m átlagmélység: kb. 244 millió Ft + Áfa/év

Vajon csak ez az egy tanulmány mennyibe került? Vicc az egész... Kép forrása: Wikipédia

Malaczkó Szabolcs

10/02/2026

A horgászok felelősek a Pátkai-víztározó vízminőségének romlásáért, és a Velencei-tó ökológiai válságáért (?!) NEM!!! - 1. RÉSZ

Érdekes szakmai cikket publikált az ELTE, amelynek a magyar nyelvű kivonatát több magyar hírportál is lehozta a napokban, valamint az ELTE honlapján is elérhető, link a kommentek között. A Springer Nature oldalán elolvasható a teljes anyag, ezt csak hozzám hasonló elvetemült szakbarbároknak javaslom elolvasni. Ismeretes, hogy a csapadékhiányon túl a Velencei-tó rossz vízminőségéért, a tóban bekövetkező halpusztulásokért a Császár-víz folyásán 1974-ben felduzzasztott Pátkai-víztározó tragikus vízminőségét tették felelőssé. 2024-ben a víztározót, és a felette lévő Zámolyi-víztározót is leürítették, ez volt a "megoldás" (röhögős fejektől az ügy tragikus mivolta miatt most eltekintek).

Az ELTE most publikált tanulmánya amellett, hogy elismerésre méltó szakmai produktum, súlyos szarvashibákat tartalmaz, érdekes módon a szakmai hibákat a tanulmány végén, a következtetések levonásánál, és a megoldási javaslatoknál teszik... érthetetlen...

Szóval: Még a leeresztés előtt, 2022-ben, a vízzel borított tározó üledékéből vettek a kutatók egy 54 cm hosszú üledékfurat mintát, és ezt elemezték. Nem szeretnélek untatni benneteket, hogy milyen kémiai, biokémiai, mikrobiológiai és egyéb vizsgálatokat végeztek (akit érdekel irány a Springer Nature), és értékelték ragyogóan az eredményeket, de amit a végén írtak, attól fejre álltam, figyeljetek, ez van a magyar nyelvű cikkekben is:

"Az üledékben megőrződött árvaszúnyog-maradványok, pollenek és az alkalmazott átfogó geokémiai analízis alapján három jól elkülöníthető korszakot azonosítottak:

1983–1997: A tározó kialakítását követő instabil időszak, amelyet az 1990-es évek elején a lecsapolás, majd a tározó újra töltése zavart meg. Az üledékben opportunista, oxigénszegény környezetet jelző árvaszúnyogok (Chironomus-fajok) domináltak, magas hordalékarány, alacsony biológiai produktivitás volt jellemző."

Ezt még fenntartásokkal el lehet fogadni, bár azt hozzátenném, hogy a "hordalékarány" kifejezést jó lenne definiálni. Az 54 cm-es üledékszelvény alsó részét, a legöregebb részt elemzik itt a kutatók. Az üledékben az anaerob mikrobiológiai tevékenység nagymértékű és folyamatos. A fakultatív és obligát anaerob baktériumok bontják az üledék szerves hányadát. Ezáltal minél régebbi szelvényt vizsgálunk, annál magasabb a szervetlen hányad, annál alacsonyabb a szerves hányad. Nem "hordalékozták" le egyszerűen a szervetlen hányadot, függetlenül attól, hogy az külső forrásból került be, vagy a tó belső terheléséből származott? A végzett vizsgálatokból nem egyértelmű következtetés az alacsony biológiai produktivitás.

"1997–2015 (referenciaállapot): Ez volt a tározó „aranykora”. A mezotróf víztestben a stabil vízszintnek köszönhetően gazdag hínárnövényzet alakult ki, javult a fenékvizek oxigénellátottsága. Megjelentek a hínárhoz kötődő, érzékenyebb faunaelemek (pl. Cladotanytarsus-fajok), nőtt az ökológiai sokféleség. A paleoökológiai és geokémiai adatok egybehangzóan azt mutatták, hogy ez volt a tározó legkedvezőbb ökológiai állapota. Mérsékelt tápanyagterhelés, vízinövényzet, stabil üledékképződés, kiegyensúlyozott fenéklakó (bentikus) közösségek voltak jellemzőek. A kutatók ezt az időszakot jelölték ki hivatalos referenciaállapotként a helyreállításhoz."

A nagy bajok itt kezdődnek. Aranykornak, referenciaállapotnak nevezik az 1997-2015. közötti időszakot, mégpedig a kapott eredmények totális félreértelmezéséből fakadóan. Először azt írja, hogy gazdag volt a hínárnövényzet, utána meg azt, hogy mérsékelt volt a vízinövényzet ebben az időszakban. Most akkor melyik? Mivel a méréseiket korrektül hajtották végre, és az eredményeik is valósághűek, akkor helyettük levonom én a megfelelő következtetéseket: hínárdominancia jellemezte feltehetően ezt az időszakot, ami azt jelenti a gyakorlatban, hogy a planktonikus algák száma rendkívül alacsony, a vízátlátszóság magas, vegetációs időszakban is. Ilyen általában akkor fordul elő, ha a tápláló vízfolyás tápanyagösszetétele úgy néz ki, hogy magas az ammóniumkoncentráció (NH4+), jóval alacsonyabb a nitrát (NO3-), és ortho-foszfát (PO43-). A büdös életben nem volt az üledékzóna felszínének közelében javuló oxigénellátottság, csak a hideg hónapokban, novembertől februárig, vegetációs időszakban nem. A hínárdomináns vizekre magas vízátlátszóság, és rendkívül rossz oldott oxigénháztartás a jellemző. A büdös életben nem volt ennek a víztározónak mezotróf a besorolása, az rendkívül jó kémiai és biológiai vízminőséget jelent, ez hipertróf volt már akkor is, azaz csapnivaló, elmondom hol hibáztak a következtetések levonásánál: a hínárdomináns vizek üledékprodukciója töredéke a planktonikus algadomináns vizek üledékprodukciójának. Az alacsonyabb évi, vegetációs időszakhoz köthető üledéktermelés azt jelenti, hogy a téli időszakban, amikor valóban nő az üledékzóna felett az oldott oxigénkoncentráció, hatékonyabban stabilizálják az üledéket a fakultatív mikroorganizmusok, erre az üledékrétegre alacsonyabb szervesanyag koncentráció, reduktív vegyületkoncentráció (kénhidrogén, ammónia stb.), és tápanyagkoncentráció (nitrogén és foszfor) a jellemző. Kevésbé tudományosan: ugyanolyan szar volt minden, csak az üledékből ez nem látszik.

"2015–2022: A legfiatalabb rétegekben gyors ütemű vízminőségromlást, a szervesanyag-tartalom (TOC, TbN, TS) drasztikus növekedését tapasztalták, amely során a tározó oxigénhiányos, hipertróf állapotba került. Ezt a visszatért Chironomus-dominancia is megerősít***e. A tömeges halpusztulás és a vízpótló funkció elvesztése a tározó 2024-es leürítéséhez vezetett."

Magyarul: 2015-ben változott a tározót tápláló Császár-víz tápanyagösszetétele, és 2015-ben robbant a planktonikus alga, és lenyomta a hínárféléket. Az éves üledékprodukció többszörösére nőtt a vegetációs időszakban, az éves lerakódó üledékvastagság nőtt, anaerob környezet dominált az üledékben még a hideg évszakokban is. Mivel az anaerob folyamatok lassúak, és nem megy végbe a szervesanyag eltávolítás teljes mértékben, ezen üledék frakció szervesanyag tartalma magasabb, a reduktív vegyületeké és a nitrogén és foszforvegyületeké úgyszintén.

Dögunalom volt? Lehet, de olvasd el a 2. részt fent!!! Ott jön a csattanó... Kép forrása: Wikipédia

Malaczkó Szabolcs

Malatech - Hasznos baktériumok a mindennapi élethez

20/02/2026

19/02/2026

13/02/2026

12/02/2026

11/02/2026

10/02/2026

10/02/2026

Cím

Weboldal

Értesítések

Parancsikonok

Megosztás

Kategória